Csak, hogy ne mindig a szép a jó és a tündérmanók kapjanak szerepet... Tudjátok-e mi az idő? Persze! Mondtam én is rá anno, de kiderült, nem is olyan egyszerű ez mint ahogy elképzeljük. Ha valaki megkérdezné Tőletek, hirtelen nem tudnátok mi is pontosan. Én sem tudtam...ahogy…

S szép, mint mindig, énnekem.Tudja isten, hogy mi okbólSzeretem? de szeretem. Mint már említettem, hozzám az őszi hónapok állnak legközelebb s ez a Petőfi vers jutott eszembe ma reggel, az egyik kedvencem, miközben sétáltattam Tinkerton urat, becsületes nevén szólítva Sir…

Tehát akkor folytatnám amibe az előző bejegyzésemben bele kezdtem, de más címet kapott az elkalandozásom miatt. Van az a sötét erő ami néha-néha úrrá lesz rajtad és nem tudod legyőzni. Hiába akarod, hiába próbálod, nem megy. El akarsz tűnni a világ elől, el akarsz bújni…

Oh igen...Előre is bocsi, de most ízlelgetem a blogolást, sok olyan számomra érthetetlen dolog van itt a szerkesztés menüben amit lehet, hogy be kellett volna állítanom, de mégsem tettem, vagy az egyik menüsoromban semmi nincs...igyekszem megtanulni mi mire való, addig is legalább…

Ma megnéztem a blogomat, történt- e valami rajta, de ugyan kérlek, mi történt volna ha én nem vések rá? Néztem, kattintgattam és nem tudtam mit írjak. Az elmúlt napokban arra is gondoltam, hogy hülyeség volt létrehozni, nem is akarok vele foglalkozni. Komolyan írjam le az életem?…

Az első kérdés ami felmerült bennem. Megéri elkezdeni? Annyi blogger van már, miért lesz az jó ha még egyel több lesz? Elég hosszú ideig tartott a töprengésem, míg ma úgy döntöttem, kezdjünk bele. Miért? Azt nem tudom, de azt meg kell mondjam nem unatkozom...az életem nem…